Azt hiszem abban sokan egyet érthetünk, hogy kevés jobb dolog van egy frissen sült, ropogós, meleg házikenyérnél... Arról nem is beszélve, hogy néha talán már kissé unalmassá vált a sima bolti kenyér. Horvátországi nyaralásunk során, azonban találtunk egy mennyei kenyeret, amit elhatároztam, hogy itthon is megsütök majd. Ez pedig nem más, mint az ISTENI HAJDINÁS-DIÓS KENYÉR!
A kenyér története röviden annyi, hogy egy szép nyári napon, a tengerpartról visszatérve az apartmanba, nem volt semmi a hűtőben... Így hát elmentünk a boltba, és egészen véletlenül (mivel a családban senki nem beszél horvátul, így fogalmunk sem volt milyen kenyeret veszünk le a polcról) vettünk egy teljesen átlagosnak tűnő kenyeret -ekkor még mit sem sejtve arról, hogy ez nem egy átlagos bolti kenyér- Visszaérve szépen elővettük a frissen vásárolt dalmát sajtokat, sonkát és KENYERET, ami bőven lepipálta a híres horvát különlegességeket...Annyira elnyerte a tetszésünket, hogy gyorsan megnéztem a kenyér csomagolásán az összetevőket, (kisebb fordítási bajlódások után sikerült is mindent összeszedni) amint pedig hazaértünk, elkezdtem ezek alapján kísérletezni. És így született meg az a bizonyos házi kenyér!
Íme tehát a "HORVÁTORSZÁG IHLETTE HAJDINÁS-DIÓS KENYÉR" recept:
- 260g teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
- 150g hajdinaliszt (már szinte bármelyik szupermarketben kapható)
- 90g dió (ez ízlés szerint lehet több kevesebb, nekünk ez a mennyiség vált be)
- 2 ek. lenmag
- 1 ek olivaolaj
- fél ek só
- 200g meleg víz
- fél csomag szárított élesztő
- 1 kk barnacukor
- 95g langyos víz
(ebből az adagból, egy kb. 700 grammos kenyér lesz)
Elkészítés:
- Első lépésként, futtassuk fel egy bögrében a szárított élesztőt a langyos vízzel és a barnacukorral. (amíg ez felfut, vagyis már kellően habzik a teteje el tudjuk készíteni a kenyér többi részét)
- Mérjük ki a liszteket, sót, olivaolajat, lenmagot, majd vágjuk össze a diót, (szerintem érdemes időt tölteni vele, és késsel felaprítani, mint darálóval megőrölni, mert úgy nagyon apró lenne a dió, és sokkal jobb látni és érezni a fogunk alatt a nagyobb diódarabokat amit késsel így akkorára vághatunk, amekkorára szeretnénk) majd mehet bele a meleg víz. Most pedig jöhet a piszkos munka, a dagasztás!
3. Mikor már elkezdett a tészta valamennyire összeállni (először úgy tűnhet, hogy kevés a víz, de ne ijedjen meg senki, ha beleöntjük az élesztős keveréket, már tökéletes lesz a massza) öntsük bele a felfuttatott élesztőt, és dagasszuk tovább, addig amíg a tészta jó ruganyos nem lesz, és összeáll egy gombóccá. Ezután takarjuk le egy konyharuhával, és hagyjuk megkelni kb.30 percig.(tipp: mielőtt magára hagyjuk a tésztánkat, érdemes alálisztezni, hogy a kelesztési idő után, könnyen feltudjuk majd szedni a tálból)
4. Ha letelt a fél óra, jöhet egy újabb gyúrás. Jól dögönyözzük át a tésztát (ha szükséges adhatunk hozzá még egy pici lisztet) majd ismét hagyjuk magára letakart konyharuha alatt újabb 30 percre.
5. Mikor ez a pihentetési idő is letelt, következhet az utolsó dagasztás, és pihentetés -szintén 30perc-. A kelesztések után egy szépen megduzzadt tésztát fogunk kapni, ami ilyenkor már készen áll, hogy bemehessen a sütőbe 150C-ra kb. 70 percre. Fontos, hogy az utolsó kelesztés után, már ne gyúrjuk át, hagyjuk, hogy a tészta levegősen mehessen sülni. Rakhatjuk tepsibe, vagy akár püspökkenyér formába, én egy vájlingban sütöttem, hogy kör alakú legyen, a lényeg, hogy egy kicsit olajozzuk ki a formát, amibe sütjük.
6. Ha kisült a kenyér, vegyünk ki a sütőből, és egyből borítsuk ki a formából (mivel sütés előtt kiolajoztuk, könnyedén ki fog csusszanni bármilyen formából). Pihentessük rácson, majd mikor már nem forró, vágjuk meg, és faljuk fel! Najó, talán sok lenne egyszerre az összes... :) A kenyér illata mennyei, az ízéről nem is beszélve, és zacskóban tárolva napokig puha marad.
Remélem, hogy tetszik a recept, és egy ráérősebb napon ki is próbáljátok. Sajnos kicsit időigényes, (mivel összesen 1,5órát kel a tészta) és a kenyérsütés sokak számára bonyolultnak, és nehéznek tűnhet, de higgyétek el, hogy nem az, szerintem mindenkinek sikerülhet, a jóleső érzés, és mennyei ízek, pedig nem maradnak el! Tapasztalataink szerint a legfinomabb, ha különböző sajtokkal, olivabogyóval, esetleg egy pohár könnyű borral fogyasztjuk, de tökéletes volt virslihez, sonkához, sőt édesen is finom mézzel, vagy valamilyen savanykás jammel. :)
Jó sütést Mindenkinek!
